Az online világ árnyoldalai
Az internet és a közösségi média az életünk elválaszthatatlan részévé vált, különösen a fiatalok körében. Bár számos előnye van – könnyű hozzáférés az információkhoz, globális kapcsolatok kiépítése –, az online tér komoly mentális egészségügyi kockázatokat is rejt magában. A közösségi média intenzív használata összefügg a szorongás, depresszió és testképzavarok növekedésével a fiatalok körében, különösen a lányok esetében.
Globális nézőpont: Az állandó online jelenlét hatásai
Világszerte a 15–24 évesek körében a közösségi média platformok használata napi szinten meghaladja az 5 órát. Ez az állandó online jelenlét az ún. „social comparison” (társadalmi összehasonlítás) jelenségét fokozza, ahol a fiatalok mások idealizált élete alapján ítélik meg saját értéküket, számol be az Economx.
A TikTok
Egy finn tanulmány szerint a TikTok és más közösségi média platformok használata növelheti a szorongásos zavarok és a negatív testkép kialakulásának kockázatát a fiatalok, különösen a lányok körében. A kutatásban részt vevő 1164, átlagosan 16 éves lány közül 17% mutatott a közösségi média függőség jeleit, míg 37%-uknál szorongásos tünetek jelentkeztek. A napi közösségi média használatot alacsonyabb iskolai teljesítménnyel, magasabb függőségi szinttel, fokozott szorongással és negatív testképpel hozták összefüggésbe.
Cyberbullying
Az online bántalmazás (cyberbullying) napjainkban egyre súlyosabb problémát jelent a fiatalok körében. Az UNICEF Magyarország 2020-as felmérése szerint a megkérdezett gyerekek 60%-át csúfolták már az interneten, és a lányok 55%-a, valamint a fiúk 27%-a tapasztalt online zaklatást.
A cyberbullying nemcsak az áldozatok mentális egészségére van káros hatással – például szorongás, depresszió vagy akár öngyilkossági gondolatok kialakulásához vezethet –, hanem a bántalmazók számára is hosszú távú következményeket okozhat. Az érintettek gyakran nem is értik tetteik súlyát, hiszen az online zaklatás sokszor arctalan marad. Ráadásul az internetes bántalmazás következményei éppoly komolyak lehetnek, mint a személyes zaklatásé.
Az, hogy a fiatalok mindkét szerepben (áldozat és elkövető) megjelenhetnek, kiemeli a kérdés fontosságát, hiszen ez a jelenség nemcsak egyéni, hanem közösségi probléma is. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a szülők, pedagógusok és szakemberek tudatosítsák a gyerekekben az online viselkedésük következményeit, valamint támogató közegben segítsenek mindkét csoportnak: azoknak, akik bántanak, és azoknak, akiket bántanak.
Na és mi a helyzet itthon?
Az Index szerint a 6–14 éves magyar gyerekek harmada rendszeresen használja a közösségi médiát, és az online bántalmazás minden ötödik gyereket is érinthet.
A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány beszámolója szerint, Magyarország egyetlen, 24 órában telefonon, chaten és e-mailen is elérhető ifjúsági lelkisegély-szolgáltatását naponta átlagosan 5 fiatal hívja fel azzal a gondolattal, hogy önmaga ellen fordul.
Továbbá, a fiatalok körében végzett kérdőíves kutatások azt mutatják, hogy az online térben való állandó jelenlét erőteljes stresszforrást jelent. Az üzenetekre való gyors válaszadás kényszere, a „fear of missing out”(FOMO), vagyis a félelem a kimaradástól jelensége, valamint a like-ok és kommentek száma alapján történő önértékelés komoly terhet ró a serdülők mentális egészségére.
A közösségi média túlzott használata nem csak a fiatalok mindennapi életére van jelentős hatással, de az alvási szokásaikra és mentális egészségükre is nyomást gyakorol. Egy 2017-es kutatás szerint a 12–15 éves fiatalok 20%-a ébred fel éjszaka, hogy ellenőrizze közösségi média fiókjait, ami alvászavarokhoz és nappali fáradtsághoz vezet.
Miért fontos ezzel foglalkozni?
Az online tér és a közösségi média hatásai különösen azért aggasztóak, mert a fiatalok agya ebben az életkorban még fejlődésben van. Az érzelmi szabályozás, a konfliktuskezelés és az önbizalom alakulása szorosan összefügg azzal, hogy milyen környezetben élik mindennapjaikat – ideértve az online világot is.
Ez a probléma nem csupán egyéni szinten jelentkezik, hanem szélesebb társadalmi hatásai is vannak. Egy olyan generáció, amely önbizalomhiánnyal, szorongással és folyamatos stresszel küzd, kevésbé képes aktív, egészséges és produktív életet élni.
Hogyan tudunk segíteni?
Az Élmény Tárban nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy segítsük a fiatalokat eligazodni az élet kihívásai között. A reziliencia csoportjainkban külön figyelmet fordítunk arra, hogy megtanítsuk a gyerekeknek az érzelmeik kezelését és önbizalmuk fejlesztését, így kevésbé lesznek kiszolgáltatottak az online világ negatív hatásainak.
Az Élmény Tárban végzett munkánk célja, hogy egyensúlyt teremtsünk a fiatalok életében: támogatjuk őket abban, hogy az online tér előnyeit kihasználva építsenek kapcsolódásokat, de közben megtanulják megvédeni önmagukat az ártalmas hatásoktól.
